Anna Frank

Anneliese Marie „Anne” Frank (Frankfurt, N�metorsz�g, 1929. j�nius 12. – Bergen-Belsen, 1945. m�rcius) zsid� sz�rmaz�s� n�met l�ny, akit „Anne Frank napl�ja” c�mmel kiadott, a II. vil�gh�bor� idej�n �rt napl�jegyzetei tettek vil�gh�r�v�. Napl�j�t, melyben csal�dj�r�l �s bar�tair�l, �rz�seir�l, megl�t�sair�l, azaz �let�r�l �rt, tizenharmadik sz�let�snapj�t�l kezdve vezette 1944. augusztus 1-j�ig.

A csal�d Adolf Hitler hatalomra ker�l�se ut�n menek�lt el N�metorsz�gb�l Hollandi�ba. Hollandi�t a n�metek 1940 m�jus�ban lerohant�k �s megsz�llt�k, ett�l az id�pontt�l kezdve Anne �s csal�dja bujk�lt, mindaddig, am�g fel nem fedezt�k �ket. Ann�t �s n�v�r�t, Margot-t a bergen-belseni t�borba sz�ll�tott�k, mindketten ott haltak meg. �desanyja Auschwitzban lelte hal�l�t. �desapjuk, Otto Frank megmenek�lt, Amszterdamba hazat�rv�n tudta meg, hogy feles�ge meghalt a koncentr�ci�s t�borban, k�s�bb a V�r�skereszten kereszt�l kapott �rtes�t�st l�nyai hal�l�r�l. Anne napl�j�t az egyik b�jtat�t�l kapta meg, elolvasta l�nya szem�lyes gondolatait, a napl�hoz megjegyz�seket f�z�tt. 1947-ben adta ki, �gy lett Anne Frank napl�ja ismert �s vil�gh�r�. Sz�mos nyelvre leford�tott�k, sz�ndarabot, filmet, oper�t �rtak bel�le.

�lete 

Anne Frank 1929-ben sz�letett Otto Heinrich Frank �s Edith Holl�nder m�sodik l�nyak�nt. Testv�re: Margot Frank. A csal�d Frankfurtban �lt, ahol b�k�sen megf�rt egym�s mellett a zsid� �s nem zsid� n�pess�g, a gyerekek egy�tt j�rtak iskol�ba a katolikusokkal, protest�nsokkal �s zsid�kkal egy�tt.

1933 m�rcius�ban a frankfurti v�laszt�sokon Adolf Hitler n�ci p�rtja gy�z�tt, antiszemita megmozdul�sokra ker�lt sor. Otto Frank elhat�rozta, hogy elhagyja N�metorsz�got. M�g ebben az �vben Edith Frank �s a gyerekek Aachen-be mentek Edith anyj�hoz, Rosa Holl�nderhez. Otto Frank Frankfurtban maradt, majd Amszterdamba k�lt�z�tt �s csal�dj�t is mag�hoz h�vta. Otto Frank az Opekta Worksben kezdett dolgozni, a lak�suk a Merwedeplein t�ren volt. 1934. febru�rban �rkezett meg Edith a gyerekekkel Amszterdamba. Hontalanok lettek, mert a n�met t�rv�nyek szerint megfosztott�k �ket �llampolg�rs�gukt�l. A k�t l�ny a Montessori-iskol�ba j�rt. Margot matematikai �rdekl�d�s�, Anne pedig ink�bb hum�n be�ll�totts�g� volt, olvasott, �rogatott, �r� szeretett volna lenni.

1938-ban Otto Frank t�rsult Hermann van Pels hentessel, aki N�metorsz�gb�l, Osnabr�ck-b�l menek�lt el a csal�dj�val. 1939-t�l Edith �desanyja egy�tt �lt a Frank csal�ddal eg�szen hal�l�ig, 1942 janu�rj�ig.

1940 m�jus�ban a n�metek megt�madt�k �s megsz�llt�k Hollandi�t, �s elkezd�d�tt a zsid�k �ld�z�se. Margotnak �s Ann�nek, akik kit�n�en tanultak �s sok bar�tjuk volt, el kellett hagyniuk az iskol�t a t�rv�nyek miatt, kiz�r�lag zsid� iskol�ba j�rhattak, �gy ker�ltek a Jewish Lyceumba. A zsid�knak, �gy nekik is s�rga csillagot kellett viselni�k.

Anne 1942. j�nius 12-�n tizenharmadik sz�let�snapj�ra egy napl�t kapott aj�nd�kba. A napl� elej�n l�v� embl�m�t n�h�ny nappal k�s�bb kicser�lte apja k�p�re. A napl�ba �gy �rta bejegyz�seit, mintha egy fikt�v bar�tn�j�nek �rt volna, ez�rt minden bejegyz�se megsz�l�t�ssal kezd�dik („Kedves Kittym!”)

1942. j�liusban Margot beh�v�t kapott a munkat�borba. A csal�d a bujk�l�s mellett d�nt�tt, az Opekta �p�let�be, Otto Frank �zlet�be, az amszterdami csatorna mell� „k�lt�ztek”. Otto Frank �gy tervezte, hogy innen Sv�jcba fognak menni a n�metek el�l. A lak�s az �p�let h�ts� frontj�n volt. (Anne a napl�j�ban ezt „H�ts� traktus”-nak nevezte.)

A bujk�l�sban Otto Frank n�gy r�gebbi dolgoz�ja (Miep Gies, Viktor Kugler, Johannes Kleiman �s Elli Voskuijl) seg�tette �ket, a k�lvil�ggal val� kapcsolatuk kiz�r�lag rajtuk kereszt�l val�sult meg. Nagyr�szt t�l�k tudt�k meg, hogy mi t�rt�nik a vil�gban, a h�bor�ban. T�l�k kaptak mindent, ami a l�tfenntart�sukhoz sz�ks�ges volt, �lelmet, ruh�t. Anne a napl�j�ban meleg szavakkal eml�kezett meg r�luk.

J�liusban �jabb bujk�l�k csatlakoztak hozz�juk, a van Pels csal�d, novemberben pedig Fritz Pfeffer fogorvos. (A napl�ban a van Pels csal�d van Daan n�ven, Pfeffer pedig Dusselk�nt szerepel.)

Anne olvas�ssal �s tanul�ssal t�lt�tte az idej�t, Folyamatosan �rta bejegyz�seit a napl�ba, �rz�seit, gondolatait a csal�dr�l, a vil�gr�l, a h�bor�r�l, a h�bor� �s a zsid��ld�z�s ellen�re hit�t nem adta fel.

Az utols� bejegyz�s id�pontja: 1944. augusztus 1.

1944. augusztus 4-�n, reggel a rend�r�k ismeretlen feljelent�se alapj�n k�rbefogt�k a h�zat. K�rdez�sk�dtek, elmentek, de k�s�bb visszat�rtek �s m�dszeresen �tkutatt�k a h�zat, felfedezt�k a titkos �p�letsz�rnyat, a rejt�zk�d�ket megtal�lt�k �s elhurcolt�k. Csak Miep Giest nem tart�ztatt�k le. Westerborg-ba vitt�k �ket, a Hollandia �szaki r�sz�n �ll� ideiglenes t�borba.

Miep Gies k�s�bb visszat�rt, �s mag�hoz vette az ott maradt iratokat �s szem�lyes holmikat, k�zt�k Anne napl�j�t is, b�zva abban, hogy a h�bor� ut�n �tadhatja a l�nynak �s csal�dj�nak.

Anne �s csal�dja Westerborg-b�l szeptember 2-�n, az utols� ilyen szerelv�nnyel indult el Auschwitzba t�rsaival egy�tt. H�rom nappal k�s�bb �rkeztek meg. A t�borban azonnal elk�l�n�tett�k a n�ket �s a f�rfiakat egym�st�l, �desapj�t ekkor l�tta utolj�ra. Az �tsz�ll�tott szem�lyek k�z�l 549 embert, k�zt�k gyerekeket is, azonnal a g�zkamr�ba k�ldtek a n�cik. Anne Frank ezt a szelekci�t t�l�lte, mag�ba z�rk�zott. �desapj�val kapcsolatban meg volt gy�z�dve arr�l, hogy a n�metek meg�lt�k.

Okt�ber 28-�n a n�k k�z�l 8000-et, k�zt�k Ann�t, Margot-t �s Auguste van Pelset a Hannovert�l �szakra elhelyezked� bergen-belseni t�borba sz�ll�tottak �t, Edith Frank Auschwitzban maradt.

1945 m�rcius�ban t�fuszj�rv�ny t�rt ki a t�borban, kb. 17 000 fogvatartott meghalt. R�viddel k�s�bb halt meg Margot, majd Anne is, p�r h�ttel azel�tt, miel�tt a t�bort 1945. �prilis 15-�n az angol csapatok felszabad�tott�k. Hal�l�nak pontos d�tuma nem ismert, kutat�sok szerint m�rcius k�zepe fel� lehetett.

Anne Frank eml�km�ve

Anne Frank h�res �r�n� szeretett volna lenni. Napl�j�t is az�rt vezette, hogy k�s�bbi k�nyv�hez meg�r�k�tse az esem�nyeket. A napl� azonban nem egy k�s�bbi reg�ny alapja lett, hanem a fasizmus sz�rny�s�g�nek a mement�ja.

A napl� kritik�ja 

A napl�t a megjelen�se �ta sz�mos kritika �ri, melyek t�bbs�ge k�ts�gbe vonja, hogy a szerz�je egy tizenh�rom �ves l�ny lehetne. A g�rd�l�keny st�lus �s a k�z�r�s sem l�nygyermekre vall, n�mely lapokon pedig goly�stollal k�sz�lt bejegyz�sek is olvashat�k^[1], holott B�r� L�szl� csak 1951-ben szabadalmaztatta tal�lm�ny�t. A napl�t azonban t�bbsz�r is megvizsg�lt�k: 1976-ban a N�met Sz�vets�gi Nyomoz�hivatal, k�t neon�ci pere sor�n, �s �gy tal�lt�k, hogy mind a pap�r, mind a tinta, melyet az �r�sakor haszn�ltak, kaphat� volt a vil�gh�bor� idej�n, de goly�stollal jav�t�sokat ejtettek rajta, 1986-ban pedig holland kutat�k, akik felk�rt�k a n�met nyomoz�hivatalt, hogy mutassa meg, hol vannak a goly�stollal �rt korrekci�k, de csak k�t ut�lag beillesztett lapon tal�ltak ilyet. A napl� 2003-ban kiadott v�ltozata, melyet alapos komment�rokkal l�ttak el, tartalmaz k�peket ezekr�l az oldalakr�l. A szerkeszt�, H. J. J. Hardy megjegyzi, hogy goly�stollal �rt sz�veget csak k�t lapon tal�ltak, melyek nem k�pezt�k a napl� r�sz�t, ut�lag ker�ltek bele, �s rajtuk a k�z�r�s sem Anne Frank� volt^[2]. Ugyanezen az oldalon egy l�bjegyzetben az �ll, hogy Hans Ockleman hamburgi pszichol�gus �s �r�sszak�rt� kijelentette, a goly�stollal �rt r�szeket �desanyja, Dorothea Ockleman �rta, mikor kutat�st v�gzett a napl�val kapcsolatban.

A Spiegel nev� foly�irat is besz�mol cikk�ben az eredm�nyr�l^[3]. A napl� hiteless�g�nek tagad�i hivatkoznak Otto Frank magatart�s�ra is: Anna �desapja 1980-ig, eg�szen hal�l�ig nem engedte az eredeti k�zirat vizsg�lat�t, 1947-ben m�g a Contact kiad� is csak m�solatot kapott.^[4] Otto Frank hal�la ut�n a napl� a v�grendelet �rtelm�ben a Holland H�bor�s Dokument�ci�s Int�zet tulajdon�ba ker�lt, akik elv�geztett�k a napl� �r�sszak�rt�i vizsg�lat�t, �s �gy tal�lt�k, hogy a k�z�r�s egyezik azok�val az �r�smint�k�val, melyeket bizony�that�an Anne �rt, a pap�r �s tinta is kaphat� volt a napl� keletkez�se idej�n, �s a napl� hiteles.

Eml�kezete 

• Anne Frank-h�z: eml�km�zeum Amszterdamban. Megny�lt 1960. m�jus 3-�n.
• Anne Frank Alap�tv�ny
• Iskol�k vett�k fel nev�t, Magyarorsz�gon is.
• Sz�ndarabokat �rtak a t�rt�netb�l

Forr�sok

K�ls� hivatkoz�sok

A Wikimedia Commons tartalmaz Anne Frank t�m�j� m�dia�llom�nyokat.

• Bar�tom, Anna
• Anne Frank-h�z, Amszterdam
• Anne Frank Centrum, Berlin
• Anne Frank Fonds
• Anne Frank Egyes�let (Ausztria)
• Robert Faurisson: Is The Diary of Anne Frank genuine? (angolul)